A PERDÜLET

 

Ha az eddigiek alapján feltételezett részecskék léteznek és ha ennek egy elektronra fejtett hatását vizsgáljuk, egy újabb eddig megmagyarázhatatlan jelenséget észlelünk. Nagy valószínűséggel egy elektron felületére minden irányból azonos sebesség-eloszlású ütköző részecskék érkeznek és verődnek vissza. Így egy elektron felületén összenyomó hatás jelentkezik analóg módon, ahogy a levegőben a vízcseppet a levegőmolekulák ütközései tartanak össze. Kérdés, ha ez a hatás megszűnne, mi történne az elektronnal. Szerencsére e hatást megszűntetni nem tudjuk, de van ennél egy érdekesebb, fontosabb jelenség is: Az elektron felületére érkező részecskék sebességvektorát egy érintőleges és egy merőleges vektorra bonthatjuk. A merőleges vektor összenyomást, az érintőleges vektor kerületi súrlódó erőt okoz. Ez a kerületi súrlódó erő függ a felület minőségétől és a merőleges erőtől. Kicsi a valószínűsége annak, a részecskék sebességeloszlása miatt, hogy ezek a kerületi erők egyensúlyi állapotban maradhatnak, ezért az elektronon perdülő hatás keletkezik, mivel a mozgásbeli súrlódás hatása a sebességtől függ a perdületi hatás rohamosan nő, míg a kerületi sebesség egy megszabott értékre áll be. Ez a perdület minden elektronra ugyanakkora. A nagy perdületet végző elektron kölcsönhatásban van a részecskékkel, és az egymásra ható pergő elektronok egymást megfelelő irányú forgástengelyre állítják be. Egy elektron perdületi hatását számítógépes szimulálással bizonyítani lehet. A perdület jelenségét analóg módon megfelelő hőmérsékletű gázzal megfelelő méretű gömbfelülettel modellezni lehet, de ez csak űrállomáson játszható le, hogy a gömb ne essen a térség fenekére. Ha a pergő elektron az éterközegben halad forgástengelyétől függően mozgása irányváltozást szenved. Ez is leszimulálható jelenség. Sok elektronból álló rendszer elektronjai csak megszabott irányú forgástengellyel lehetnek egyensúlyban. Ezeknek a rendszereknek közös forgatónyomatékuk van, melynek megváltoztatásához erő szükséges. Ha a forgástengelyek bizonyos rendezettséggel állnak be kölcsönhatásuk folytán mágneses teret hoznak létre. A pergő elektronok lefékezésével energiát nyerhetünk, mert a lefékezett elektronok perdületét ez éterközeg újra visszaadja. E látszólagos „ingyen” energianyerés megoldása a fizikusok feladata. Egy ilyen kísérleti labor felállítása az alapkutatás egyik kötelező feladata.

 

 

Úrkút, 2008. április 26.

 

Tamás Jenő

 

 

Tamás Jen - +36 30 912 8905 - e-mail: teaapartman@gmail.com.